Modrý kostol

Rövid történet

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-ben született II. Endre magyar király leányaként) születésének 700 évfordulóját P 1907 – ben Pozsonyban is nagyvonalúan megünnepelték . A tiszteletére tartott jubileumi ünnepségekre egy új templom alapkövének letétele koronázta, amelyet Szent Erzsébet nevének szándékoztak szentelni.

A Dunát átszelő vashíd és az újvárosi vasúti pályaudvar között új pozsonyi városnegyed épült. Az új negyedben létesült  királyi katolikus gimnáziumban egy kis kápolna is helyet kapott volna a diákok számára. Jóllehet kisebb méretű kápolnáról volt szó, mégis 2 - 3 osztály helyét elfoglalta volna, az udvar is kisebb lett volna, és a kápolna az új városnegyed hívei számára nem lett volna hozzáférhető. Kumlik Tódor, az autonóm hitközség akkori elnöke, és Polikeit Károly, a gimnázium igazgatója a gimnáziumi kápolna, illetve templom ügyét dr. Kohl Medárd püspök elé terjesztették. Így szerzett róla tudomást Vaszary Kolos esztergomi prímás, akinek közbenjárására gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta, hogy új templom épüljön a gimnázium közelében, mely mind a diákságnak, mind az új városrész híveinek lelki épülését szolgálja majd. A templom építésének leglelkesebb támogatója a jótékonyságáról és több alapításáról ismert Szápáry Gabriella Mária született Atzél de Borosjenő grófnő volt, aki mint a „felszerelő bizottság” elnöke, közreműködött a tervezési elökészületekben, támogatókat szólított meg, ügyelt a templom berendezése és a liturgikus elöírások közti összhangra, elkötelezett levelezést folytatott a császárral, a pápával és az oktatásügyi miniszterrel.

A hivatalos tárgyalások után a minisztérium (80720/1909 sz.) és az esztergomi prímás (4584/1909 sz.) is beleegyezését adta új templom építéséhez a gimnázium közvetlen közelében, amelyet Árpád -házi Szent Erzsébet nevének szándékoztak szentelni. Ez valóban méltó kiteljesedése volt Szent Erzsébet születése 700. évfordulójának.

Az alapkő mellé helyezték azt a preparált bőrre írt alapítólevelet, amelyet Volker József gimnáziumi képzőművészet-tanár készített. A fejléc közepén Szent Erzsébet alakja, jobbra a főgimnázium, balra a tervezett új templom képe látható, háttérben a koronázó templommal. Ez alatt az ornamentumban ez olvasható: „Vedd le fövegedet halandó, mert a hely, ahol állsz, szent.” A középsö mezőben – Pozsony és Magyarország címere között – a bal hasábban újabb felirat van, amelyben mintha a templom mutatná be magát: Árpádházi Szent Erzsébetröl elnevezett templom volt ez, melyet Pozsony szabad királyi város közösségének áldozatkészégével a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium emeltetett az újonnan épült Kir. Kath. Fögimnázium szomszédságában.”

A templomot Lechner Ödön budapesti műépítő tervezte, az építést Florián János pozsonyi építészeti főmérnök felügyelete mellett Durvay Antal pozsonyi építőmester vezette. Az alapkövet dr. Való Simon, a kir. kath. főgimnázium érseki biztosa tette le ünnepélyesen 1909. augusztus 23-án.

I. Ferenc József császár 1909. november 4-én fogadta a templomépítési bizottság tagjait, akik tájékoztatták az uralkodót, hogy a pozsonyi Szent Erzsébet-templom egyben Erzsébet császárné temploma is lesz, és szeretnék őfelsége ajándékának szánva megbízni a neves pozsonyi szobrászművészt, Rigele Alajost egy dombormű elkészítésével. A reliefet, amely fehér carrarai márványból készült, és az imádkozó Erzsébet királynőt ábrázolja, a templom bal oldalán, az oldalsó bejárattal szemben helyezték el (jelenleg a plébánia épületében van).

E látogatás után 1909. november 12-én ülést tartott a felszerelő bizottság, amely mindent koordinált és ellenörzött. Tagjai, élén elnöke, Szápáry Gabriella grófnő, leánya, Ilona, dr. Való Simon érseki biztos, Kereszty Viktor kanonok, Kumlik Tódor, a hitközség elnöke, Polikeit Károly, a gimnázium igazgatója, Florián János műszaki tanácsos, Durvay Antal építőmester és dr. Szyllaba Emil gimnáziumi hittanár voltak. A bizottságnak sikerült megszereznie a tervezett templom számára a legfelsőbb körök támogatását (még X. Pius pápáét is, aki a templomnak értékes kelyhet adományozott).

A templom tornya 1910. júniusában készült el, 26-án ünnepélyesen felerősítették rá az apostoli keresztet, melyet dr. Való Simon szentelt fel. A harangokat, melyeket dr. Kohl Medárd püspök áldott meg, 1911. június 27-én helyezték fel. Szápáry Ilona grófnö 1912. február 6-án beteg édesanyja megbízásából ünnepélyesen átadta Zandt Ödönnek, Pozsony város plébánosának Szent Erzsébet ereklyéit. Ezeket Nagl Ferenc bécsi prímásérsek a bécsi Erzsébet-rendi templomból szerezte meg, és ajándékozta a grófnő kérésére az új templomnak. Az ereklyék Római Szent Kelemen, Szent Vincencia és Szent Teodóra maradványaival együtt a templom oltárában vannak elhelyezve. A Szent Erzsébet-ereklye a már betegeskedő Szápáry Gabriella grófné utolsó öröme volt, mert 1912. április 26-án az örökkévalóságba költözött. A templom építése 1913. öszén fejezödött be, és 1913. október 11-én ünnepélyesen felszentelték. A templom felszenteléséröl Csernoch János bíboros, magyar prímás hivatalos okiratot adott ki.

 

A templom

A templomot a Pittel és a Brausewetter cég építette, és az építéshez abban az idöben még ritkaságnak számító vasbetont használtak. A templom egy hajóból áll. Hosszúsága 30,94 m, szélessége 10,90 m, magassága 12,60 m. A homlokzaton, a főbejárat felett látható olasz mozaik Szent Erzsébetet, a templom védöszentjét ábrázolja – ez Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek ajándéka. A mozaik felett az oltáriszentség szimbóluma – kehely és ostya látható. A templom és a gimnázium kapuja lényegében egyforma. A templom tornya 36,80 m magas, kupolája tetején az apostoli kereszttel (kettös kereszt). A toronyórát a Schmidt cég gyártotta, és a hívök adományaiból készült. Lechner Ödön müépítész a templomot magyar szecessziós stílusban építette. A templom külsö burkolatának dekoratívabbá tételére apró kék színü kerámia mozaikcsempét használt. Ezért nevezték el a Szent Erzsébet-templomot népiesen „kék templomnak”. Lechner jól ismerte a szent királylányról és a rózsákról szóló legendát, és ennek hatására a templom külsö díszítéséhez is felhasználta a rózsamotívumot.

 

A templombelsö

Az oltárkép szintén a templom védöszentjét ábrázolja, amint Szent Erzsébet Wartburg vára elött kenyeret oszt a szegényeknek (ö a keresztény karitász patrónusa). Tury Gyula festömüvész olajfestményének alakjai rendkívül plasztikusak, Szent Erzsébet arcából magasztosság és a szegények iránti könyörületesség sugárzik. Az oltárkép jelenete harmonikusan illeszkedik az egész templombelsö stílus- és színkompozíciójába. Az aranyozott keretet maga az építész, Lechner Ödön tervezte.

Az építész a templombelsöben hat freskót helyezett el. A diadalíven lévö kép bárányt ábrázol zászlóval, mely hét pecséttel ellátott könyvön fekszik (az Apokalipszis szerint). Szemközt a karzat fölötti boltozaton az áldozat további elöképe: a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán. Az örökmécsest négy Árpád-házi szent – Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Margit „őrzi”. A képeket Beszéde és Zsillé budapesti festök négylevelü, aranyozott háttérbe stilizálták. A templombelsöben a kék és a sárga szín dominál, és virágornamentumok díszítik.

A főbejárattól jobbra kis dombormű van carrarai márványból, mely Szápáry Péter grófot (ifjú korában hunyt el), Szápáry Gabriella Mária grófné (a templom legnagyobb jótevője) fiát ábrázolja. Az ő hagyatékából fedezték az új, kétmanuálos orgona és néhány kegytárgy költségeit. A templom nagy jótevöje iránti hálából itt elhelyezett dombormű Drobil M. szobrász műve. Az előcsarnokban két zöldes árnyalatú emléktábla található a legnagyobb adományozók és a templom jótevöinek nevével.

A templomhajó hátsó részében a dór oszlopfejekkel díszített oszlopokon nyugszik a kórus a Schönhofer műhelyében készült kétmanuálos orgonával, amelyet a maga korában a legjobbnak tartottak Pozsony összes orgonája között.

A templomban csupán két szobor van. Hátul a baloldalon lévő falmélyedésben található Szent Antal szobra fehér tiroli márványból -  Rigele Alajos müve. A másik szobor az elöl baloldalt, kőállványra helyezett Jézus Szíve-szobor. A további három öntött szobor csupán dekoratív jellegü, az egyik a szószék, kettő a nagy réz gyertyatartók tetején, melyek az oltárkép mellett  állnak. Mindhárom összetett kezű angyalt ábrázol.

 

A főoltár

A márványból készült oltár mozaikkal díszített fülkéi között a menzán nyugszik a tabernákulum. A szentségházat tizenegy bronzkerub „őrzi”, a tabernákulum ajtaja fölött lévő háromszögből „Isten szeme” tekint a kerubokra és az oltárhoz lépő emberekre. A szentségház fölött aranykeretes, ezüsttel és színes üveggel kiképzett fülke szolgál az Oltáriszentség kitételére, amely alatt könyvön nyugvó bárány szobra látható. A piramisszerü oltár szárnylépcsőin hat stilizált, villanygyertyákkal ellátott egykarú gyertyatartó van elhelyezve. A menzán hat ugyanilyen gyertyatartó áll egyszerű gyertyákkal. Az oltármenza négy oszlopon áll. Az oltár csúcsán stilizált ezüst kereszt található. Az oltár mellett két magas, kékszínű, hatkarú fa gyertyatartó áll. A gyertyatartókat farózsák díszítik, melyeket Dorosinyi József pozsonyi műasztalos készített.

1973-ban a szentélybe új szembemiséző  oltárt helyeztek el.

 

A mellékoltár

A templom hajójában az oldalbejárattal szemben látható a Lisieux-i Szent Teréznek szentelt mellékoltár, azon a helyen, ahol egykor Erzsébet királynő domborműve állt. Az oltárkép Rigele Alajos műve.

 

1980-ban végezték el a templom külső tatarozását, 1995-ben a templomot belsőleg és külsőleg is felújították.